A fotograrnmetria szerepe, eddigi és jelenlegi alkalmazása Egyiptomban ásatások, müemlékek, felmérésére és dokumentálására
Egyiptomban a műemlékek, ásatások felmérésénél es dokumentálásánál a legnagyobb feladatot a fáraókori építmények díszített falai és faltöredékei jelenlik. Ezt az általános gyakorlat szerint korábban is jelenleg is, a falak képeinek feliratainak átlátszó fóliára történő, közvetlen árrajzolásával végzik el. Ez az eljárás nehézkes, pontatlanan, aránylag kevés információ rögzítésére alkalmas, és legfőképpen nagyon időigényes. [Csáki 88 2]
A fotogrammetriai eljárás ezeket a hátrányokat küszöböli ki úgy, hogy - mint már említettük - a fényképeken rögzített felületek térmodellje bármikor szemléltethető es ugyanakkor megfelelő pontossággal mérhető. Tehát a tényleges állapot archiválható akkor is, ha közben az elsődleges forrás megsemmisül. A számítógéppel támogatott, interaktív grafikus fotogrammetriai kiértékelő rendszerrel - a hagyományos fotogrammetriai kiértékelés méretarányos rajzánál többet nyújtó - digitális modellen alapuló számítógépes dokumen- táció készíthető el. Ez a dokumentáció részletes, mérethelyes, a kiértékelt rajzok mágneses adathordozón tárolhatók. A tárolt adatok alapján a rajzok tetszőleges méretarányban és színes tematikus bontásban megjeleníthetők a képernyőn, különböző metrikus adatok lekérdezhetők illetve számítógéppel vezérelt rajzgépen kirajzoltathatók. Speciális grafikus szerkesztő-programok segítségével az egymásnak megfelelő falak, faltöredékek rajzai összeilleszthetők, különböző részletek definiálhatók (pl hieroglif'ák), és az ismert ábrázolások és szövegek alapján a falak rajzai és feliratai tovább kiegészíthetök, rekonstruálhatók. A merőkepékről transzformálással vagy differenciális képátalakítással méretarányhelyes képek is készíthetők, amelyekből a falak képe összemontírozható.
A továbbiakban az e témában fellelhető irodalmi források valamint az Egyiptomban végzett személyes kutatások alapján az építészeti, régészeti fotogrammetria egyiptomi alkal-mazásait ismertetem
A földi fotogrammetria alkalmazása műemlék dokumentálási célokra nem új keletű Egyiptomban. 1930-ban P. Gast hannoveri professzor volt az első aki a Théba nyugati partján fekvő II. Ramszesz fáraó halotti templomát a Ramesszeumot építészeti fotogrammetriával dokumentálta. Rendkívül szép és alapos munkát végzet ezért szeretnék tevékenységéről bővebben írni.
Kiértékelés részlete a Ramesszeumról
A Német Birodalmi Régészeti Bizottságtól Uvo Hölscher professzor küldte ki a Ramesszeum általa kezdeményezett kutatására. Munkájának hozzá kellett járulnia azon kérdés megválaszolásához, hogy vajon a sztereófotogrammetriai eljárás alkalmazható-e régészeti kutatóutaknál romterületek felmérésére. A terepi munka során háromszögelési hálózatot létesített. Ebben meghatározta a fényképezési álláspontok es illesztőpontok helyét. A hálózat méretéranyának meghatározásához a hosszmérést acél mérőszalaggal a szögméréseket kényszerközpontosan felállított ZEISS-l teodolittal végezte. A pontok magasságát a mért zenitszögekből számította ki. A háromszögelési hálózatban a legnagyobb meghatározási hiba 1.5 cm volt. A mérőképeket üveglemezre készítette a 18 cm-es képméretű, Hugershoff-féle un. univerzálteodolíttal. Minthogy ez billenthető kamarával van ellátva különösen alkalmas építészeti felvételek készítéséhez. A kiértékelést 1: 100-as méretarányban végezték a hannoveri Hugershoff-féle aerokartográfon. Mivel a romfelmérés tárgya több horizontra kiterjed, nagyon fontos jól eldönteni, hogy melyik a régészeti vagy építészeti kutatás szempontjából lényeges. Ezért a kiértékelést több horizontsíkban végezték és síkonként különböző színű fedvényeket készítettek. Gast professzor publikácíóját az alkalmazott felszerelés és módszer alapos és részletes kritikájával fejezi be. [Gast 32 3-14] Arról, hogy munkájának milyen folytatása volt Egyiptomban nem sikerült irodalmat találnom.
1955-től kezdődően az UNESCO irányításával es anyagi támogatásával jelentős munkálatok indultak meg az asszuáni nagy gát építése következtében árvíz veszélynek kitett műemlékek megmentése céljából. M. Carbonell vezetésével az Institut National Francais de Géographique (IGN) szakemberei 27 núbiai műemlékről - köztük a Phile-i és a Kalabsa-i ptolemaiosz kori templomokról valamint a II. Ramszesz es felesége Nefertari Abu Simbel-i templomairól - több mint 2000 felvételt készítettek áthelyezésük előtt. A felvételezést 5 kampány során néhány hét alatt végezték el. A felvételeket 2 példányban Párizsban és Kairóban archiválták. A kiértékelés során a műemlékekről 1:50 és 1:4 méretaranyú rajz készült. [Carbonell 77 1-39]
Az Abu Simbel-i templomok svéd terv alapján történő áthelyezése volt a legnagyobb vállalkozás amivel a műemlékvédelem valaha is szembekerült. Itt nem egy elemeire szétszedhető épületet, hanem a templomok terét befoglaló hegyet kellett 30 tonnás darabokra szétfűrészelni és 60 méterrel feljebb a víztaroló partján felépíteni. Ilyen munka megkezdése előtt különösen fontos a :fotogrammetriai biztonsági archiválás, hiszen bármilyen baleset vagy sérülés előadódhat. Ennek egy részletével kapcsolatban szeretném bemutatni, amint sztereoszkópikus fényképből kiindulva meghatározzuk egy tárgy alakját es méreteit, hogy ezáltal laboratóriumban előállíthassuk annak pontos modelljét. Az itt bemutattott munkát az IGN végezte a kairói Centre de Documentacion megrendelésére.
1. Az Abu Simbeli nagytemplom bejáratának jobb oldalán lévő dombormű, amely egy fogolycsoportot ábrázol.
2. A frizről készitett nagyon pontos szintvonalas kiértékelés egy részlete.
3. a szintvonalas rajzot pantográf alá helyezik.
4. a szintvonalak visszaállitása a pantográf túlsó vegen történik egy gipsz tömbön.
5. a friz rekonstruálása megtörtént a gipsztömbön a szintvonalak segitségével.
6. a kész rekonstrukció a szintvonalak kiegyenlítése után. A modell félmilliméter pontosságú.
Felső Egyiptomban az IGN ugyancsak elvégezte a Dendara-i templom külső falainak felmérését és kidolgozták Thébában a Ramesszeum, néhány sír, es a karnaki templom részeinek fotogrammetrikus archívjeit.
A hatvanas évek elején a prágai CVUT Építészeti kar Speciális Geodéziai tanszékének munkatársai egy hónapos expedíció során foglalkoztak az Abuszír-i temető fotogrammetriai felvételezésével is. [Tlusty-Vosika 64 41-46 71-72 Munkájuk folytatásáról nem sikerült adatot találnom.
Tudomásunk szerint az elmúlt tíz-egynéhány évben és jelenleg csak az NSZK kairói Régészeti intézeténél folytatnak aktívan fotogrammetria i tevékenységet. Ez az intézet azon kevés régészeti intézmény közé tartozik ahol rendelkeznek megfelelő fotogrammetriai felvevő és kiértékelő berendezéssel. A kiértékeléseket a mechanikus felépítésű TOPOCART B műszerrel végzik számítógépes támogatás nélkül. Munkáik közül kiemelném Szatet istennőnek az Asszuánban Elefantiné szigetén lévő egyik templomának restaurálási tervét melyet l:5-ös méretarányban készítettek el, és a szfinx dokumentálását. Ez az értékes műemlék az utóbbi időben erősen romlásnak indult és restaurációja szükségessé vált. Az intézet feladatai kiterjednek egész Egyiptomra és az összes régészeti korra. Emiatt tevékenységük igen sokrétű. A kairói iszlám óváros restaurálási tervezetei, és a Sohaq melletti temetkezési terület légifotó alapján történő térképalapjának elkészítése is munkájukhoz tartozik. [U1rich 87 i87-i88J
Mielőtt a magyar fotogrammetriai eredményekről írnék néhány mondat a magyar ásatások egyiptomi történetéről.
Magyarországon hosszú múltja van az Egyiptom iránti érdeklődésnek. Már a XV. századtól tudunk hazánk fiairól akik mint zarándokok, diplomaták vagy hadifoglyok elvetődtek Egyiptom földjére. A Monarchia tudománya szervezett formában az 1900-as évek elejéig nem kapcsolódott be az egyiptomi ásatásokba. Az úttörő szerep Back Fülöpnek jutott ezen a téren aki egyébként kereskedő volt es a kultúra iránt érdeklődő ember. Egyiptomi gyűjteménnyel akarta gazdagítani a Nemzeti Múzeumot és 1903-ban engedélyt kapott az Egyiptomi Régészeti Hatóságtól, hogy saját költségére ásatást kezdjen. Mivel nem volt .egyiptológus szakember a lengyel Tadeusz Smolenski vezette számára az ásatást Közép Egyiptomban a Nílus keleti partján, Sharuna mellett. A legjelentősebb lelet egy I. Ptolemaiosz korában épült templom volt melyből 6 kőtömb került Budapestre. Ugyanebben az évben Gamhudnál egy Ptolemaiosz-kori temetőt tárt fel a Back Fülöp által finanszírozott ásatás amely itt félbeszakadt.
Back Fülöp privát kezdeményezése nem talált folytatásra sem magán sem állami részről. Újabb ásatásokra csak 1964-ben nyílt alkalom, amikor - mint már említettük - a nagy asszuánl gát építése miatt végveszély fenyegette a Núbia műemlékeit és az UNESCO nemzetközi leletmentő akciót hirdetett megmentésükre. Ekkor az MTA küldött ki egy expedíciót Castiglione László vezetésével. Abu Szimbeltől északra Abdallah Nirqiben tártak fel egy kora-középkori települést. [Kákosy 89 7-8]
Sajnos a nubiai ásatás után nálunk minden Egyiptomra irányuló ásatási próbálkozás kudarcba fulladt. A pénzhiányra és egyéb okokra hivatkozó illetékes szervek ezzel felmérhetetlen károkat okoztak a magyar régészet és egyiptológia ügyének. Csak 1983-ban láthatott újra munkához az ELTE magyar expedíciója Kákosy László professzor vezetésével> ezuttal az egyik legrangosabb lelőhelyen Thébában. Itt a 32. számú sír feltárását végzik azóta. Ennek a sírnak a fotogrammetriai felmérését kezdte meg 1988-ban ösztöndíjas expedíciós tagként e sorok írója. Az ott készített mérőképpárok feldolgozását a Földmérési és Távérzékelési Intézeteznél kifejlesztett számítógéppel támogatott fotogrammetriai rendszerrel végezzük. A felsorolt tevékenységeket dolgozatom következő fejezetében részletesen ismertetem.
Az említett thébai sír fotogrammetriai felmérése során szerzett kedvező tapasztalatok alapján 1989-ben felvetődött annak lehetősége, hogy Thébában további két műemlékvédelmi feladattal foglalkozhassunk. Ezekre a feladatokra az Egyiptomi Régészeti Hatóság helyi szervei kérték fel intézetünket. Az egyik a Hatsepszut királynő régészeti szempontból igen értékes halotti temploma mögött a sziklafal pontos felmérése és állapotváltozás-vizsgálata. Ez azért vált szükségessé mert az valószínűleg instabil, és állapota veszélyezteti a templomot. A másik feladat a Királyok Völgyében található I. Széti sir szarkofágterem-mennyezetének hasonló vizsgálata. A mennyezet néhány éve beszakadt, ezt követően helyreállították, de valószínűleg továbbra is az omlás veszélye fenyegeti. A vizsgálatokhoz a kiindulási adatokat számítógéppel támogatott analitikus fotogrammetriai eljárásokkal nyerjük. Az adatokból digitális felületmodelleket készítünk es ezekkel különböz6 számítógépes elemzéseket végezzük el. [Csáki 89]
1989 márciusában a helyszínen elkészítettük az állapotrögzítéshez szükséges mér6képeket és elvégeztük az azok feldolgozásához szükséges geodéziai méréseket is. Idehaza elvégeztük a geodéziai számításokat és a mér6képpárok kiért ékelését; elkészítettük mindkét objektum első közelítő digitális felületmodelljét. 1990 márciusában a felvételeket megismételtük és jelenleg ezek feldolgozása folyik a FÖMI-nél.