A helyszini fotogrammetriai munkák ismertetése

A sir rajzi dokumentálásához a kiindulási információkat sztereofotogrammetriai eljárással nyertük úgy, hogy a sír falairól és faltöredékeiről egy merevbázisú OPTON SMK 40-es típusú ikerkamarával fekete-fehér síkfilmre felvételeket készítettünk.

Az SMK 40-es kamara 2 TOPOGON V. nagylátószögű objektívvel készült~ ezek gyújtótávolsága 60 mm nyílása 1:11-es. Gyárilag a kamara 4 méteres tárgytávolságra ~fókuszált 2.5 től 8 méterig terjedő mélységélességgel. Hatféle előtétlencse tartozik hozzá amelyekkel a közel ~fényképezés tág határok között oldható meg. Ezek közül az általunk leggyakrabban használt 5-ös számú 1.12 méterre fókuszálja a kamarát ±0.25 méteres mélységélességgel. A zárszerkezet B 1 ... 1/5000 szekundumos időtartományban működik kioldása lehet elektromechanikus vagy mechanikus. A felvételek 90x120 mm-es üveglemezre vagy síkfilmre készíthetők. A negatívanyagra ráfényképeződnek a keretjelek, a képszám, a kamarajelzés, valamint a kamaraállandó is. A felvételi bázis 400 mm vízszintessé tételét 1 cgon érzékenységű szelencés libellával lehet elvégezni. A berendezés súlya 8.5kg a hozzátartozó fémállvány további 10kg.

Az OPTON SNK 40-es kamara a sirban.

A kamara kifejlesztésénél elsődleges szempont volt az építészeti - régészeti alkalmazhatóság, valamint a közeli tárgyfelvételezés. Így a sír falai és faltöredékei, a családi szobor, a restaurált tárgyak, valamint a különleges antropológiai mérések elvégzéséhez a koponyák, elvételezése nem okozott gondot az erre a célra kifejlesztett speciális tartozékokkal. Ilyenek pl. a kamara tájékozását segítő tükör és távcső, melyek mágnesesen csatlakoztathatók a kamaratesthez.

Felvételi nyersanyagként az OPTON cég Agra-Gevaert üveglemezeket ajánl. A mintegy 200 felvételpár elkészítése ezekre rendkívül költséges lett volna, ezenkívül a munkahelyen igen nagy volt a por, és emiatt az üvegl emezek pontos felfektetése a jelkeretre szinte lehetetlen. Ezért a felvételeket ORWO NP22-es síkfilmre készítettük el. A síkfilmeket ragasztás nélkül helyeztük az üveglemezek elé a kazettákba. A megváltozott körülményeket figyelembe véve, a kiértékelés pontosságát befolyásoló filmfelrekvési, valamint a film anyaga miatt fellépő alakváltozási hibák hatását is szem előtt tartva, alakítottuk ki a felvételkészítési technológiát, melyet később ismertetünk.

Az exponált filmek kidolgozását expedíciós körülmények között berendezett laboratóriumban végeztük, 9x12-es síkfilm előhívótankban. Ezzel egyszerre 30 negatív volt hívható. Előhívónak KODAK DK50-est, ~fixálónak ORWO savanyú rögzítőt használtunk. A vegyszerek oldásához és a negatívok mosásához a helyszínen lévő csapvizet használtuk előzetes szűrés után. Mivel a víz a háztetőn lévő tárolótartályban a napsugárzástól felmelegedett, a filmek mosásához jéggel hűtött szűrt vizet használtunk.

A felvételek készítését 1988 január 26.-án kezdtük meg és március 22.-én fejeztük be. A munkát az időszak első relében nagymértékben lassította a sírban korábban bekövetkezett hatalmas omlás, illetve a keletkezett törmelék eltakarítása továbbá a restaurálási munkák is. Mindvégig állandó problémát okozott a por, ami miatt a kamarát és a kazettákat - munkavégzés közben is - állandóan tisztogatni kellett.

A felvételek szinte kizárólag az 5-ös számú előtétlencsével készültek, igy a közös képterület nagysága közelítőleg 1,2x2.0 m, M=1:20-as képméretarány mellett. így a felvételek a falaknak és faltöredékeknek a legapróbb részleteit is nagy pontossággal tartalmazzák.

A sír falainak megvilágításához egy Metz 45CT-1-es 5 fokozatú automatikával ellátott villanófényt használtunk diffúzorral. A megvilágítás helyes irányát próba~elvételek készítésével határoztuk meg. Ezek kiértékeléséből a kamara mögül 1 méter és oldalról 1.5 méter bizonyult a legmegfelelőbbnek. A külső ~elvételeket - udvar és a faltöredékek napfénynél készítettük el úgy hogy a nap sugarai lehetőleg súrolják a vésett felületeket.

A felvételek nagy része vízszintes bázissal készült úgy, hogy a kamaratengelyek vízszintesen helyezkedtek el, és az oldalfalakra nézve közel merőlegesek voltak, míg a mennyezetnél függőlegesen álltak. Kis számban előfordultak távolabbi, függőleges bázissal, valamint kézből készített felvételek is. A nagyobb belmagasságú helyiségek falait 2 egymás feletti vízszínles sávban felvételeztük. úgy választottuk meg az átfedést a sávok között, hogy a szövegben összetartozó részek lehetőleg azonos képsávokból legyenek kiértékelhetők. A képpárokat egy sávon belül 1 méterenként készítettünk, az egymás feletti felvételeket ugyanazon álláspontról. Így a sávirányú átfedés a képpárok között kb 20cm, amely megfelelően biztosítja azok kapcsolatát. Ily módon a sír öt díszített helyiségéről és udvaráról 134 képpárt készítettünk el.

A faltöredékek és egyéb leletek pl. a restaurált kartonázskoporsó, fel vételezéséhez a sír restaurálásánál is használt acél építőipari állványból alakítottunk ki speciális tartószerkezetet a kamara számára. Ezáltal sikerült a kamaratengelyeket közel függőlegessé tenni úgy, hogy a kamarák lefelé nézzenek. A talajon kb 10 cm vastag 1.2x2 m-es tábla nagyságú homokágyat készítettünk, melynek segítségével a faltöredékek értékelendő felületét közel vízszintessé tettük. Így a kiértékelés kedvező nézőpontból minimális affin torzulással végezhető. A faltöredékekről táblánként színes emlékeztető diatélvételt készítettünk. A nagyobb töredékeket a felvételeken is látható számokkal jelöltük meg a későbbi azonositás érdekében. A kisebb töredékeket táblánként az adatokat rögzítő felirattal felvételeztük. Ezután a táblán szereplő töredékek a cédulákon levő feliratokkal együtt kerültek dobozba. Ily módon a kb. 1500 különböző méretű faltöredéket 50 táblán táblánként egy képpárral dokumentáltuk. [Csáki 88 5-7]

A helyszínen előhívott mérőképpárokat fotográfiailag értékeltük, és a nem megrelelő minőségű felvételeket megismételtük. Ellenőriztük továbbá hogy a szükséges helyeken megfelelő-e az átfedés a képpárok között és ahol kellett pótoltuk a hiányokat. Az elkészült mérőképanyag véleményünk szerint teljes, és megfelelő alapanyagot szolgáltat a további reldolgozáshoz, melynek során a már emlitett, számítógéppel támogatott fotogrammetriai eljárással a sír 2 legnagyobb helyiségének kiértékelését készítettük el.