III.2 Diplomásokból pártvezérek

A Párizsi ifjak – ahogy nevezni szokták őket – mind ambiciózus fiatalok voltak, akik egy nehéz körülmények közt tengődő országból származtak. A baloldali kommunista eszmék arra ösztökélték őket, hogy ellenálló csoportba szerveződve ők legyenek országuk megmentői. Pol Pot és társai fényes jövőt vizionáltak Kambodzsa számára. Az Angkori romok látványa az ország régi dicsőségének visszaállítására sarkalta őket.

A népirtások mögött gyakran megtaláljuk az adott nép vagy ország letűnt egykori dicsőségének fetisizálását, egy sértett nemzeti önérzetet, amely szerint az ország jelenlegi státusza nem méltó a múltjához és a becsületén vagy területi egységén esett csorbát ki kell köszörülni, hogy neve újra a régi fényében ragyogjon. (O'Sullivan, S. 2012. 08:15-08:35)

A Vörös khmer vezetők többségéről elmondható, hogy viszonylag jómódú khmer etnikumú, földművelő családokból származtak és az ország szokásaihoz híven buddhista szellemben nevelkedtek. A szülők megengedhették maguknak, hogy iskolába járassák gyerekeiket, majd azok francia illetve kínai ösztöndíjak segítségével külföldön folytassák egyetemi tanulmányaikat. Míg azonban Pol Potnak és Iang Sarynak nem sikerült elvégezni az egyetemet, addig más pártvezetők sikerrel vették az akadályokat és diplomát szereztek. Khieu Samphan, a Demokratikus Kambodzsa egykori államfője, a Sorbonne egyetemen tanult, ahol közgazdaságtanból és jogból doktorált. Disszertációját Kambodzsa gazdasági és ipari fejlesztéséről írta. Írásában már ekkor megjelent a Vörös khmer gazdasági ideológiájának alapja, miszerint a kambodzsai gazdaságnak függetlenítenie kell magát a nemzetközi kereskedelemtől, és fejlődésének csak a mezőgazdasági növekedés lehet az alapja. Ehhez pedig szükségesnek tartotta, hogy a társadalom értelmiségi rétege is az agráriumban dolgozzon. Ieng Thirith és húga Ponnary is a Sorbonneon tanultak. Thirith angol irodalmat hallgatott, különösen Shakespeare műveire specializálódott. Ő volt az első kambodzsai, aki végzettséget szerzett angol irodalomból.

Amikor a Vörös khmerek rémtettei nyilvánosságra kerültek, a világ közvéleményét éppen az borzasztotta el leginkább, hogy azokat nem valami faragatlan hadurak, hanem rendkívül művelt, tanult értelmiségiek követték el. (Zubor Z. HVG, 2012)

Mivel tevékenységük abban az időben tiltott és üldözött volt, Pol Poték a dzsungelben rendezték be főhadiszállásukat és a vietnami kommunisták támogatásával kovácsolták haditervüket a királyság megdöntéséről.

Nem Saloth Sar volt az egyetlen, aki megváltoztatta nevét. A Vörös khmer mozgalmon belül elterjedté vált, hogy a tagok mozgalmi nevet választottak maguknak. Így lett Kaing Guek Eavből, a hírhedt S-21 börtön parancsnoka, Duch elvtárs. Chhit Choeun, mint a Vörös khmerek katonai parancsnoka Ta Mok néven vált hírhedté. Hátteréről nem sok információt találni, de érdekesség vele kapcsolatban, hogy gyerekként buddhista szerzetesnek állt, viszont nagyjából 16 éves korában szakított a vallással, és attól kezdve radikális nézeteket vallott. Nem feledkezhetünk meg Lau Kim Lornbról, a Vörös khmerek fő ideológusáról, aki a párton belül a Nuon Csea nevet viselte. Általános megszólítása a Kettesszámú testvér volt, utalva arra, hogy ő rendelkezett a második legnagyobb hatáskörrel az Egyesszámú testvér Pol Pot után. A Hármasszámú testvér Iang Sary volt, aki többek közt külügyminiszteri szerepet töltött be a párton belül.